Fesztiválnapló 1. felvonás

Tudósítás a sárvári Nádasdy Történelmi Fesztiválról, pavilonom és környéke alcímmel

Ez egy válogatatlan és végeláthatatlan gyűjtés a fesztivál-gondolatokból. 2013. 07. 19-20-21.

1.Nap:

Kora reggel,útközben:

-Ez olyan igazságtalan! Az Isten a férfiaknak egy literes húgyhólyagot adott, pedig  ők bárhol tudnak pisilni, míg a nőknek csak egy felest! Ők képesek életet adni egy gyermeknek d nem tudnak akárhol…

Pavilorendezés közben, a még csöndes helyszínen:

Egy Bácsi,  görnyedt háttal, mosolyogva megy a fal felé:

-Jéééé! Elkészült!

Én már kezdek örülni, és csodálkozni, hogy ekkora híre lett annak, hogy megfestettem selyemre a Sárvárhoz kapcsolódó történelmi címerek egy részét, amik kikerültek a vár aulájába, ahol a pavilonom is áll. Szóval a bácsi mosolyogva közelít, majd a két fiatal srácnak mondja:

-A múzeumplakát!!! Kinyomtatták! Nézzétek!-kihúzza magát büszkén. ÉN terveztem!

A kötelező üzletekben kirakandó feliratok közé még huncutul kitűzve a következők:

Vigyázat, lépcső és küszöb! Ki az, aki ezen nyüszög? Ki olyan köcsög? Vöcsök? Elhülök! Szédülök! Kékülök! Pisilni kell…

Az üzlet/Pavilon/kirakat rendezés alatt áll!

Ádám bátyám,
Száját tátván,
Pávát látván,
Mályvát rágván,
Lávát hántván,
Lábát szántván,
Vállát rántván,
Kiflit eszik.

Áraink HUF-ban értendők! UFF!

Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Farm Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form Docu Form 

Össze voltunk barátkozva a népet terelgető biztonsági őrökkel, akik minket is őriztek, pavilon-pozíciónkból kifolyólag és hallgattuk velük együtt az adóvevőjük hangját. Ennek kapcsán:

-A biztonsági őr vizsgán, biztos van voki-toki hallgatás, és úgy, mint az euro nyelvvizsgán diktésön (jó hosszú körmondatokkal, ahogy az kellőképpen igazságtalan). Tudniuk kell, h értik e amit hallanak, majd bónuszpontért szerencsekerék és akasztófa is kell legyen…

Tanácstalan Gaboly

Mennyi tüzelő janicsár!

Találkozunk vacsinál!

ADENOZINTRIFOSZFÁT

Hambeli, hambeli, hambeli- huh!

Lelkem zoom objektívért kiált, de nem kap!

-Ha majd lesz zoom objektívem, olyan lesi fotókat fogok készíteni … így ki fog jönni belőle tudod… olyan lesz, mint egy csiga szeme.

-Nézi a címert! Nézi! Közelről nézi!

-De nézi a lépcsőlejáró is, a korlátot…

Később:

-Ki akartam menni, de a kapualj tele volt törökökkel!

Józsa Bálint kiállítása: KI-ÁLL-ITT-ÁSSA.

-Volt itt két süket-néma, az egyikükkel beszéltem…

Filózás a belépőkarszalagról, amit a közelünkben osztogattak:

-Az APEH-nak is kell venni karkötőt, ha el akarnak vegyülni, vagy pedig fel kell fedniük a kilétüket, azt pedig egyből megtudjuk a biztonsági őröktől… az a gyanús, akin nincs szalag!- a vécésnéni lesz a tégla tudom!

-Nézik-nézik a címert, vagy csak telefonálnak?

A nyilvános evészet leplezése végett:

-Csináljunk barikádot térképből és prospektusból!

-Miben fürdik a bárány?

-Hmmm?

-A barikádban!

Ha elfogy a kajánk, akkor itt mindjárt hármat lépsz, és vehetsz töltött zoknit!

-Futótűz vagyok, futótűz vagyok, innen a szomszédból, számlaellenőrzések vannak, csak szólok!

-Viola,  ha eljön az az idő és olyan öreg leszek, amikor már felhúznék  egy harisnya-zoknit, vízmértékes nadrággal, kérlek ne engedd! Üss meg!

Ismeretlen nénik kérdik:

-Merre van a WC?-mutatok balra némán.

-És utána kimehetünk?-kérdi az egyik bizalmaskodva.

-Persze! –engedtem meg Nekik.

Selyemfestés közben, van hogy gondolatban összevitatkozom a selyemsállal, mert nem értek egyet a javaslataival annak kapcsán, hogy milyen akar lenni. (persze mindig igaza van) Ezúttal is gondolom neki hogy:

-Ezt a mintát? Tényleg? Ezzel a kontúrral? Te mit szívsz? Mi van? Behernyóztál?

Mire Édesanyám felnéz a könyvből és odaszól:

-Mit mondtál?

Varázslósakk:magyarok konrta törökök!

Minden nap órákig volt szerencsém a sok kópé gyerkőccel meteorozni a várudvarban. Közben a zenekarok felcserélődésének számolgatásával, és az égbolt színe változásának figyelésével próbáltam tájékozódni arról, hogy vajon mennyi idő telt el. Jó volt velük nagyon. :-)

Kisfiú (kb 7-8éves) pörgeti az újonnan nálam vásárolt meteorját és miközben tanítgatom rá, meséli büszkén:

-Én tanítom udvarolni a férfiakat!

-Mit mondasz nekik, hogy kell?

-Há amikor összejössz egy lánnyal, akkor megdícséred a ruháját, a szemét, a haját, és legközelebb veszel neki virágot is! Mondom neki és vesznek is! Én már vagy száz lánynak is udvaroltam egyszerre!

-Azt meghiszem!.mondtam neki. Nagy kópé a kiscsákó!