Alcím:
Pavilonom és környéke.
-A kávés nem tudta melyik kávéba rakott két mézet és melyikbe csak
egyet, szóval hoztam plusz egy zacskóval…
-Fáradt volt? Ma még nem ivott elég kávét?
Nagy dirr, durr, dob meg síp közeleg:
-Olyan jó, hogy itt néha ilyen vonulás van! Meg képzeld amikor elmentem
kávéért, akkor is pont jött a hóhér! Úgy gondolom, ez szerencsét hoz!
Ebédkor:
-Belelóg a tányéromba
a pancsingolt selyem, annyira jó dolgunk van!
Egy kedves sárvári ismerős mondja csodálkozva:
Te! Ezt a meteort nagyon viszik! Mindenütt felnőttek és
gyerekek pörgetik és rázzák a feneküket!
Vonulás....
...vonulás...
...síppal-dobbal, puskával...
...ez a sapka olyan, mint egy hatalmas tampon! XXL-es!
Megtaláltam Ágneszt! (" Ecca-ecca- eccarvú! Olyan cuki, hogy belehalok!")
Először lekuporodott a földre cumival a szájában, tőlem kb. 4 méterre, majd egyre közelebb ült. Idővel egészen a lábamig jutott. Úgy szelídített meg engem, mint a Kis Herceg a rókát. Aztán bármerre mentem, ő követett. Idővel aggódni kezdtem, hogy önhibámon kívüli gyerekrablást követek el, így hát kérdezgetem, merre van az anyukád. Mutatott a töltött zoknis fele. Látszólag senkit sem érdekelt, hogy a gyerkőc így szélnek van eresztve. Azért beszélem hozzá bőszen, mert láttam, hogy nagyon figyel rám. Végül a néma szép kisleány (kb negyed óra múlva) megszólalt (cumival a szájában még mindig). Reménytelen lennem megpróbálnom pontosan idézni tőle, de valahogy így hangzott a fejemben:
-Flihhhmuflahesofelihhetao mentlhhe...
Később édesanyjától megtudtam, hogy Ágnesz francia. :-)
Ágnesz két tesójával, de itt, a háromdés valóságban ők fiúk.
Kisleányokkal (kb 9 évesek) meteorozás közben megtárgyaltuk,
milyen jó volt a Gru kettő, idéztünk Ágnesztől, majd az egyik kérdi tőlem:
-Te? Neked tetszik ez a zenekar?
-Hát, elmegy.
-Kéne bele még egy basszusgitáros igaz?
-Igen-mondtam lelkesen- meg egy vagány női énekes!
-És egy normális dobos!
-Szóló-gitáros!
Tehát egy másik
zenekar kéne…
Következő együttes hangol, és látjuk, hogy a fent említett
eszközök, és a női lény megjelenik.
-Na! Mondom! Így teljesüljön minden vágyatok!
-Várjuk ki a végét- mondta gyanakvó sokat-látott
pesszimizmussal.
De én hittem a
varázshatalmunkban olyannyira, hogy a távoli kapualja mutatva azt mondtam:
-Elefánt! Elefánt! Elefánt! - mind kíváncsian figyeltük, és
végszóra (ting!):
Felkapcsolódott a villany a kapualjban! De ütemre pontosan!
-Ez volt a jelszó!-mondta lelkesen az egyik!
Azért vannak még
csodák. Manapság is.
Az élet szép! Még ha kukac is az ember!
Muzsikus spanok. Lassan hagyománnyá válik, hogy meteorozok amikor az aulát zengetve arra járnak a standom fele. :-)
Éppen zajos átvonulást figyel meg...
Miniatűr vásárlóerők:
Mer tök jó ez a fesztivál!
A pavilonom
Nagyon ügyeltünk a tájolásra "spirituális" szempontból!
Nyugatra néző helyet választottunk a fing sunyi... öhh akarom-mondani a feng shui emelkedett nézőpontjai alapján körültekintően így:
A szembe-szomszéd:
Kalmár Mónika üvegművész gyönyörű standja.
A szekusok is emberek. ENBEREK ÉRTED?
Az általam megfestett Báthory Erzsébet címer alatt megtekinthető volt még színes hűtőláda
gyűjteményük. Persze lehet, hogy ez csak nekem érdekes...
A kifordítható kis-táskák, amikbe belefér a 3 létfontosságú:
pénz,
paripa,
fegyver.
Szilkhegy
Ha a tásKA már a becézett változat, akkor a becézetlen, a nagyobb az a Tás?
Tások és Táskák
Ez a fess vitézembör valószínűleg egész éjjel legény volt, majd reggel arra ébredt, hogy megint annak kell lennie.
Korunkbeli szekus, korabeli szekus
És Ágnesz.
Látod? Ő pár milliméterrel a föld felett járkál! Mert a meteor szárnyakat ad!
Meg mert Ágneszünk már csak ilyen. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése