Eddigi életemnek, közel a felét fejfájással (gyakran migrénekkel) töltöttem. Na jó, közben kijártam pár iskolát, meg barátkoztam, összevesztem, szerettem, nem szerettem stb... Szüleimmel együtt kutattuk az okát a kínjaimnak, szemésznél, fülésznél, még CT-n is voltam (sok nénikével ültem kb. 12 évesen a váróban), ami csak arra volt jó, hogy tudom bizonyítani a Bátyámnak fotókkal azt, hogy van agyam, és nem csak káposztalé lötyög odabenn.
Mivel szerencsére semmi gondot nem találtak, azt állapította meg az orvos, hogy "fejfájós gyerek" vagyok és fel lettem biztatva, hogy talán elnövöm majd. Ezután még megpróbáltam pár utat, de a lényeg, hogy életem ezen tünetei nem változtak egészen 23 éves koromig, amikor is egy rosszullétem alkalmával drága barátnőm aki ért a talpmasszázshoz megfogta a lábamat, megnyomta a nagylábujjam hegyét és kérdezte, "fáj?" "Nem." "És ez?" Ekkor belenyúlt a talpamba valahova középtájra és én sikítani tudtam volna, mert most már nemcsak a fejem fájt! "Ez itt a májpont" mondta. Ekkor derült ki, hogy az emésztésemmel van a gond. Nem a fejfájástól kavargott a gyomrom, hanem éppen fordítva. Hah! A tyúk és a tojás esete igaz?
Talán itt kezdődött. Ekkor kezdtem leszokni a mesterséges cukorról. Ha édeset kívántam, gyümölcsöt ettem. Nem volt könnyű, de egy időre jobban lettem. Aztán a szervezetem újra lázadni kezdett. Olyan volt ez, mint egy eleve vesztes pozícióból induló szkandermérkőzés a régi megszokás (amit az elmém képviselt) és az új ismeretlen utak (amit a szervezetem heves ösztöne súgott egész életemben, csak nem értettem). Átfutott az agyamon hogy "talán nem kéne húst enni..." de jött a belém programozott válasz-gondolat: "Ha nem eszem húst, biztosan meghalok!". Most már tudom, hogy az utóbbi állításnak inkább az ellenkezője igaz.
Dr. Douglas N. Graham könyve a 80/10/10 végre rendet tett az egészséges táplálkozás körül összehordott annyi ellentmondásos információ között. Tudományosan is, majd konyhanyelven is elmagyarázza azt, hogy valójában mi ehető és mi nem az az ember számára. Már a kezdődése is figyelemreméltó: "Vasember triatlonista és hosszútávfutó vagyok, aki csaknem 1000 versenyt nyert meg. Nekem elhihetik, tudom milyen fontos a táplálkozás."Találtam egy jó cikket erről a könyvről, amit ha gondolod, mielőtt továbbhaladsz elolvashatsz, mert jobban összefoglalja a témát, mint én. (mégiscsak az újságírók a profik)
http://www.fittnok.hu/legfontosabb-taplalekunk-a-gyumolcs
Ennek a könyvnek a középiskola biológiaóráin lenne a helye! Persze az, ha az emberek tudnák az igazat, sokak számára csődöt hozna a bizniszben: a húsiparnak, a tejiparnak, a gyógyszeriparnak, a kórházaknak, az "egészségügynek", a táplálékkiegészítő csodák gyártóinak és terjesztőinek (mert kapszulák nélkül sem maradnánk életben ugyebár), a kozmetikumoknak, samponoknak, krémeknek, egyszóval minden totál fölösleges dolognak. Bevallom a fenti iparágak "összeesküvése " lenyűgöz, mert a világ nagy részét könnyedén megvezették pusztán azzal, hogy olyasmikről állították -nem tudom hogy kik és miként, de nem is számít, a lényeg, hogy profin csinálták- hogy ehető amik nem azok. Az emberek meg csak kínlódnak, elhíznak, meg ízületi gyulladásuk van (amire drága gyógyszert szednek, ami még több betegséget csinál csak... na jó érzéstelenít is), cukorbetegek, ételallergiások lesznek, de minimum nagyon pattanásosak stb. Mert persze senki sem iszik elég szimpla vizet, csak azt állítja hogy de (napi 3 liter kell, pláne ha nem eszel gyümölcsöt).
Manapság odáig mennek bizonyos "szakértők" hogy azt tanácsolják ,ne együnk gyümölcsöt, mert káros. Most komolyan?! Képesek lehazudni a csillagot az égről?
Amikor valaki meghallotta az elmúlt fél évben, hogy nem eszem húst, és gyanakvó kedvében volt megkérdezte: "És honnan szeded a fehérjét?" Majd tudálékosan hozzátette: "Bizonyos vitaminok csak a húsban vannak, ezért kell enni!". Majd alaposan fogyatékosnak nézett.
Engem az lepett meg, hogy szóról szóra ugyanezt reagálták és azon morfondíroztam, hogy lehetséges ilyen jó beprogramozni az embereket? Lehet, hogy tényleg ez a mátrix? És arra gondolt- e már valaki, hogy a legnagyobb állatok ,akik mind növényevők, honnan a csudából építették fel magukat? A zsiráf, az elefánt, a mamut, a gyümölcs és zöldségevő emberszabásúak, pl a gorilla aki 5X erősebb az embernél? Meg ott vannak a lovak! Milyen gyorsak! Szénából és fűből? Hogy csinálják?
A könyvben van egy táblázat, amiben Graham összehasonlítja a húsevők fiziológiáját az emberével. Én eddig nem is tudtam, hogy a szervezetünk tud előállítani fehérjét, a húsevők gyomra meg termel nekik C vitamint, vagy hogy a legtöbb húsevő képes megemészteni azokat a mikrobákat amik az ember halálát okozzák...és így tovább négy oldalon keresztül. Ha valakit érdekel, szerezze meg a könyvet.
Tudtad, hogy az anyatejben csupán 6 % fehérje van? Pedig akkor van rá a legnagyobb szükség, hiszen a növekedéshez kell. Amikor már felnőttünk, nem kell annyi, hiszen, Duoglas hasonlatával élve mi is gondban lennénk, ha miután felépült a házunk, tovább hordanák nekünk a téglát megállás nélkül. Felnőtt korban csak a haj, a szőr növekedéséhez és a sebek begyógyításához kell egy kevéske fehérje, ami van a gyümölcsökben is, ami nem savas, mert ha a szénhidráttartalma alapján határozzák meg, akkor már lugos. Ezt sem tudtam azelőtt!
Vissza a történetemhez: miután nagy-nehezen (csak 23 évig tartott felfognom) megértettem, hogy a szervezetem mit akar mondani, elindultam a megvalósításon. Ez a könyv nagyon hasznos tanácsokkal látott el. Most már nem okoznak fájdalmat olyan pitiáner dolgok, mint a frontok, amik manapság egymást érik, és a szervezetem is gyorsan tápászkodik fel, hála a sok vitamin és lédús gyümölcsnek és némi zöldségnek. Étrendem még nem tökéletes, nem tudom, hogy lesz e valaha teljesen olyan, ahogy a könyv írja, de egyre könnyebben hagyom el a káros dolgokat. Egyszerűen nem ízlenek többé. Az energiaszintem megnőtt. Nyertem az élettől plusz órákat, már a napfelkeltével együtt ébredek. Éber vagyok, még a hajam is szebb, hogy csak a publikusakat említsem.
Mindig erre az állapotra vágytam, hogy erős legyek és fitt! A lélekkel kezdtem, de rájöttem, hogy hiába minden filozófia, beszélhetnek a spirit tanítók bármennyit, a többség, az igaziak amúgy beszélnek az étkezés mikéntjének fontosságáról- de Müller Péter, vagy a Titok könyvek szerzői, Csernus, meg a többi, akik csak dumálnak,de az alap lényeget nem említik, (elnézést ha tévedek, de én sem olvashatok el mindent) hogy amit eszünk, nagyon meghatározza azt, ahogyan MEGÉLJÜK a világot.
Nem bánom a húsevős éveket. Úgy éltem, ahogy hittem, hogy jó nekem. Ha tudtam volna mindazt, Amit Graham ír, akkor nem kínlódtam volna eddig. Ezért írtam meg ezt a hosszú szöveget. Szóval, ha beteg vagy, vagy voltál, ízületi gyulladásod van -Édesanyám négy éve tartó gyulladása három hónap húsnélkülözés után nemes egyszerűséggel megszűnt, mintha sosem lett volna- cukorbeteg vagy, súlyfelesleged van és vagy bőrproblémáid, vérnyomás... bármi, mert valami visszatérő biztos van, és már UNOD, akkor és csak akkor olvasd el ezt a könyvet. Mit veszíthetsz? Izgalmas és letehetetlen olvasmány. Nem gondoltam volna, hogy ebben a témában lehet írni ilyet.
És mielőtt jó húsevőhöz méltóan a fenti sorok elolvasása után ragadozói ösztönei egyeseknek feltámadnának új növényevő énemmel szemben és további tipikus érvekkel soroznának meg, jobb ha tudják, hogy főleg azt tudom értelmes emberi lénynek nézni, aki azután formál véleményt, miután ismeri azt az utat, amiről itt szó van. Amíg nem ismertem, nem értettem, szóval azt értem, ha ők sem értik. Csak hogy honnan tudják, hogy mindent tudnak, azt nem tudom. :)
De ez nem az én gondom. 3 év múlva úgysem fog senki húst enni. :P
Így vagy úgy, de mindenki rájön majd, hogy miről szól Mindez valójában. De úgy könnyebb, ha egészséges vagy.
Ja... és a Duog-nak káprázatos humora van! Már ez is mutatja, mennyire jól érzi magát a bőrében. Néhol kész stand up ez a könyv! Imádom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése